Réges-régen, egy távoli hegyen egy ősember-család vándorolt. Elöl ősapa haladt, hátára szíjazva egy nyarat látott ősgyermekét, mögöttük ősanya viaskodott a vad vegetációval.
Az ősemberek megéheztek. Ősapuka ehető állatot nem látott a környéken, ezért a gondosan eltárolt készletből falatozott a család. Ősanyuka ügyesen botra tűzte a kolbász-, szalonna- és hagymadarabkákat, míg ősapa köveket, fadarabokat gyűjtött, majd nagy szakértelemmel tüzet gyújtott. Ősbaba, kihasználva ősszülei elfoglaltságát, mindenféle szerves anyagot igyekezett a szájába tömni.
Ősembereink jól érezték magukat.
Imígyen belakmározva a távozás mellett döntöttek. A hegyoldalról lefelé tartva hőseinket egy őstulok quados majdnem halálra gázolta. Az őscsalád visszatért a civilizációba.
az őserdő nem égett le ?