2007 augusztus archive at Skip és SF

2007. augusztus. archívuma.

Díszek a polcon

2007. augusztus. 27. Olvastam-ban. 2 Hozzászólás

Van egy kötet a gyűjteményemben. Három regényt tartalmaz, és már vagy két éve díszíti a polcot. Díszíti: másra sem jó. Az első két íráson már régebben átrágtam magam, most a harmadikon a sor. Már azoknál is rezgett a léc, de a legutolsónál végleg a mélybe zuhant.

Nyilván más, Alapítvány-ügyekben érdeklődő olvasó is érdeklődést mutat a „köztes” történések iránt. Az igény kielégítésére első látásra tökéletesen alkalmas a Szukits kiadó Asimov-univerzum sorozatának Addenda utónévvel jelölt, hatodik kötete.

De a köztes cselekmények tálalása eleve kudarcra ítélt vállalkozás. Ha már egyszer Asimov leírta a legfontosabbnak ítélt eseményeket, csomópontokat, utólag bele-beleillesztgetni hűde-izgi, világmegváltó fordulatokat – ez meglehetősen erőltetett hatást vált ki. Tudjuk, akármi is fog történni, a lényegen nem változtat, így egyszerűen érdektelen a vásári megoldásokat felvonultató töltelék. Időutazás? Mi a frászt keres az alapítvány-történetekben? Láthatatlan, tízezer év alatt észre nem vett, tudatbefolyásoló műholdak hálózata minden lakott világ (~ 25 millió) körül? Annyira gyenge, hogy fontolgatom a kötet tüzelőanyagként történő hasznosítását. A gondolataim másutt járnak, úgy-ahogy követem a nyomorult eseményeket, próbálom beilleszteni az Alapítvány-képbe az epizódokat, de reménytelen. Az egész úgy, ahogy van: szar.

Különösen bánt Greg Bear feltűnése a szerzők között. A Vér Zenéje címmel megjelent kötete (A SF Mesterei sorozat, Móra Kiadó, 1991) után zseniként tartottam nyilván, borzasztó a franchise-szerzők között viszontlátni a nevét.

Egyébként a jelenség nem új a számomra. Hirtelen két példa jut az eszembe, az egyik az általam sokra tartott Dűne továbbgondolása, iszonyú eredménnyel. Többen ugyan óvva intettek efféle förmedvények befogadásától, de a rokoni igyekezet elhárította a védőfalat, és ajándék formájában elém tárta a Corrini Csata megismerésének lehetőségét (az írók meg sem érdemlik a felidézést). A másik, gyerekkori traumát okozó alkotás Alan Dean Foster műve, a Jedi Kristály, ami a Roburban jelent meg anno. Ha jobban belegondolok, hálás is lehetek Alan-nek (vagy Dean-nek), mert azóta sem estem abba a hibába, hogy bármit is elolvassak az SW-univerzum főáramlatba bele nem férő történeteiből.

A solaria.hu-n már régóta az egyik legnépszerűbb topik a Miért nem tartják irodalomnak a sci-fit? nevet viseli. Olvassatok el valamit a fentiekből, és rögtön rájöttök…

csütörtök este

2007. augusztus. 23. Kotyvalék (munkacím)-ban. 2 Hozzászólás

Sok bennem a feszültség. Az ablakom alatt kurva motorosok bőgetik a szaraikat, idegeskedek, nehogy a baba felébredjen.

A WC-ben ma megöltem egy kis pókot. Kicsi volt, cseppet sajnáltam is, de tudjuk, hogy az ilyenekből lesznek a nagy pókok, azoktól meg félek. Úgyhogy ez egy preventív gyilkosság volt.

Szeretek a konyhában serénykedni. Ma estére túróscsuszát főztem. Az asszony hálás volt, tényleg finomra sikerült.

Mindezek közben megittam három üveg sört, meg két kupica törkölyt.

Hétköznapi helyzetek, hétköznapi történések. A sf-rajongó is csak ember.

A legszexisebb SF színésznők

2007. augusztus. 21. Toptíz-ban. 7 Hozzászólás

A legutolsó mozifilmes toptíz az általam legszexisebbnek tartott színésznőket tartalmazza (másnál itt hímnemű egyedek sorakoznak; a lista többek közt ahhoz is jó támpont, hogy megállapítsuk, melyik blogger mely nem képviselője).

Denise Richards. Asszem nem kell hozzáfűznivaló. Kár, hogy a Starship Troopesrben nem vetkőzött. 30 pont.

Dina Meyer viszont vetkőzött, jár is neki 15 pontocska a muatatványért.

Van az a Star Trekes nőszemély, nem tudom a nevét. Olyan mályvaszín ruciban van, az arcán pedig valami fémbetét. Tán valami android lehet. Alakját kiemeli az egyenruha, de kíváncsi volnék, vajon egy Liptai Klaudia-féle testen miként mutatna? Vagy csak olyat vesznek fel a hajóra, akin jól áll a szett? Mivel nem vagyok a sorozat nézője, lehet, hogy hülyeséget írtam. Mindegy. 15 pont.

Leia Organa, azaz Carrie Fisher számára az örökös részvétel (és a mostani 10 pont) persze biztosítva van.

Liv Tyler. 10 pont Arwenért (ha már Gandalfot idetettem, miért ne?), de ha a GYU nem idevaló, akkor az Armageddonért (kár, hogy azt meg nem tudtam végignézni, annyira szar volt…).

Jut eszembe, rossz film: a Terminátor 3 hősnője, Christiana Loken is megér vagy 10 egységet. De Natasha Henstridge úgyszintén megérdemli a pontokat: ha valakinek semmit se mond a neve, elárulom, ő volt Sil a gyengécske Lény (Species) című alkotásban (ugye kifejlett korában, nem pedofilkodok). Szóval 10 pont Silnek.

Alex Probe-ája

2007. augusztus. 15. Autók és SF-ban. 1 Hozzászólás

Kis létszámú klub tagja Alex de Large, azaz Malcolm McDowell. Rajta kívül kevés ember mondhatja el magáról, hogy vezetett egy Adams Probe 16-ost.

Az Adams testvérek (Dennis és Peter) által épített autó az Egyesült Királyságból jött. Dennis a Marcosnál dolgozott, mint tervező, így nem okozott nehézséget a viszonylag neves kit-autó gyártó termékeihez hasonló kocsikat tervezni (kit-autó: a kocsit alkatrészenként lehet megvenni, oszt otthon összerakni. Ne keverjük a Kit Car-okkal, amik a kilencvenes évek egyik rali-kategóriája!).

Több dologról is nevezetes a Probe 16. Például arról, hogy mindössze három darabot készítettek belőlük. Vagy arról, hogy több forrás szerint ez a világ legalacsonyabb, sorozatban készült autója, a maga 87 centijével (ezért is lógnak ki belőle a drúgok). A mozirajongók azonban a Mechanikus Narancsból ismerhetik, igaz, ott Durango 95 néven szerepel.

Adamség kb. ötven egyéb autót adtak el, kit formájában, a Probe 16-osokat viszont kész autókként értékesítették. A kocsi mozgatásáról 1,9-es BLMC motor gondoskodott (a széria 1,8-as felfúrva). Hogy mi a BLMC? Ha mondanak azok a szavak valamit, hogy vízfej, csőd, kudarc, vagy agónia, jó helyen kapizsgálunk a brit autóipar történetében. A kisszériás autóknál megszokott módon üvegszálas műanyagból formálták a karosszériát.

Az első Probe 16-ost Jim Webb dalszerző (USA) vette meg 1969-ben, de kigyulladt és leégett. A másodikat kiállították az 1969-es London Motor Show-n (design-díjat is nyert), aztán Jack Bruce gitáros tulajdonában állt. A kocsi most Kanadában van, egy autógyűjteményben.

A harmadik szerepelt a Mechanikus Narancsban. 1987-ben visszakerült Britanniába, komplett restaurálás céljából, de a legutóbbi információ szerint apró darabokra szedve várja a feltámadást.

A kocsit játékgyártók megformázták, így mindenkinek lehet Probe 16-osa. A makettet öt színben árulták, ami a három elkészült autót figyelembe véve röhejes.

Gattaca - kerekeken

2007. augusztus. 11. Autók és SF-ban. 2 Hozzászólás

Tudtam, hogy így járok. Tudtam, hogy előbb-utóbb így jártok. Megszületett kedvelt elfoglaltságaim esszenciája, a hobbik hobbija: vajon milyen autókkal furikáznak a sci-fikben?

Igazából a téma túl nagy ahhoz, hogy egyetlen írásban összefoglaljam, meg aztán nem minden SF-t ismerek, így egy tökéletességre törekedő bejegyzés eleve kudarcra ítélt vállalkozás lenne. Ehelyett egyetlen alkotásról írok, aztán a folytatást meglátjuk. Első áldozatként Andrew Niccol filmje, a Gattaca kerül terítékre, autós szemmel.

Nem tudom, ki állította össze a filmbéli masinákat, de jó ízlése volt. Most három autót mutatok be, ezek láthatók a legtöbbször. Az alkotásban Jerome/Vincent (a főhős) egy Studebaker Avantit hajt, ami az amerikai gyár hattyúdalának bizonyult. A kocsi rendkívül modern karosszériáját a zseniális Raymond Loewy tervezte, de a döglődő Studebakert nem tudta kihúzni a csávából. Az Avanti csak másfél évig készült, de formája oly eltalált, hogy még ma is számos kisvállalkozás készíti a replikákat. Akkor a filmes Avanti is replika? Nincs kizárva, jóllehet a többi Gattaca-béli autóból kiindulva meglepődnék rajta.

Bár szó nem esik róla, halkan fütyülő hangja (utólag rákeverve) villamos hajtásra akar utalni. Egy jelenetben Ethan Hawke éppen töltőre rakja, a hátsó lökhárítón lévő csatlakozó segítségével.

Rover P6-osokat használ a Gattaca rendőrsége. Mivel amerikai filmről van szó, valószínű V8-assal szerelt 3500-ast látunk, az öreg kontinensen elterjedtebb volt a sornégyes verzió (2000/2200). A hangja alapján eldönthető lenne, de a filmesek a „jövő-hangzás” érdekében futurisztikus sípolásra cserélték az eredeti orgánumot. Szép és jó kocsi volt; a gép az időközben gyakorlatilag kimúlt angol autóipar még működő korszakában készült, 1963-tól 1977-ig, és még az Év Autója díjat is besöpörte. A Rover gyártósorát a kínai SAIC cég vásárolta meg, és azóta Roewe néven futnak az egykori brit autók (jogi viták miatt kénytelenek a fonetikus írásmódot használni).

Uma Thurman autója egy nyitott Citroën DS. A franciák csodás alkotása veteránautóként is keresett, főleg a ritka és gyönyörű Chapron-féle kabrió karosszériával. Az Istennő (DS = dées) húsz évig készült, megjelenésekor, 1955-ben űrhajóként mutatott a többi autó között. Bár ára meghaladta a vele összevethető Mercedes modellekét, vitték, mint a cukrot. Káprázatos fémteste azóta a formatervezés egyik ikonjává vált. A filmben hangját zúgással nyomták el, lásd feljebb.

Hogy mekkora szerep jut az autóknak a Gattacában? Dramaturgiai értelemben semekkora. A jól összeválogatott kollekció a képi világot erősíti, villanymotor-hangjuk a jövőt vetíti elénk, bár a láthatóan régies stílus alternatív történelmi háttérre is utalhat.

Meg kéne tanulni rendesen angolul!

2007. augusztus. 7. Kotyvalék (munkacím)-ban. 3 Hozzászólás

Asszem nem kell túlmagyaráznom a dolgot, jó dolog egy idegen nyelv tudása. Tudás alatt most azt értem, hogy képesek vagyunk úgy befogadni az írott és a beszélt szöveget, hogy nem kell rajta gondolkodni, a megértési folyamat automatikusan megy végbe.

Úgy jön ez ide, hogy van néhány film, amit nem tudok megnézni, mert nem létezik hozzá magyarítás. Szinkron nem készült, a feliratgyártók szeme elé nem került, vagy pedig nem tartották fontosnak lefordítani. Valamilyen úton-módon hozzám kerültek (dc vagy torrent), azóta is itt figyelnek a gépemen, arra számítva, hogy megtekintem őket.
Jelenleg két alkotás vár a sor(s)ára, a New Rose Hotel és a Moontrap. Az előbbi film a hasonló című William Gibson novella alapján készült, magyarul az Izzó Króm novelláskötetben jelent meg (Valhalla, 1997). A gyűjtemény jól sikerült darabokat tartalmaz, és igazság szerint jobban tetszenek, mint Gibson regényei. Bár nem tudom, egy tizenpár-oldalas írást mennyire lehet színvonalasan másfél-két órás mozifilmmé nyújtani, azért megnézném.

A Moontrap-ról ennyit nem tudok, bele-belekukkantottam, ránézésre hard sf lehet (ami ugye jó), Holdas, szkafanderes, idegenűrhajós. Szintén nem leltem hozzá magyar szöveget.

Úgyhogy több megoldás kínálkozik a számomra: szótárral az ölemben nézem meg őket (k*rva izgalmas), megkérek egy angolul jól beszélő havert, hogy szinkrontolmácskodjon, gyorstalpalón felsőfokúvá upgrade-elem magam, vagy reménykedem, hátha valaki előbb-utóbb csinál hozzájuk feliratot.

Válóok a Fertőzés

2007. augusztus. 6. Láttam-ban. 5 Hozzászólás

A címből akár másra is gondolhatna az Olvasó, de nem arról van szó, hogy az asszony apró, piros pöttyöket talált a nemzőszervemen.

A napokban vetített a Cool tv (egyébként rühellem az adót) egy érdekes filmet. Célirányosan kerestem estére műsort a solaria.hu ajánlójában, és ezt olvastam: vasárnap 22:00; Fertőzés, japán horror. Oké, a japó filmeket amúgy is kedvelem, nézzük meg!

Kórház, fakó fények, síri csend, hullaházi hangulat – jól kezdődik. Faarcú, európai szemmel egyforma szereplők, ez már a Gojira tai Biorante sajátossága is volt. A történet az aktív horrorkedvelők számára biztosan ezerszer elcsépelt, gondolom, a zöld takonnyá bomló emberi testek se jelentenek újdonságot. Én mindenesetre a magam amatőr módján szórakoztam az alkotáson, miközben néhányszor a frász jött rám (meg fura áthallást éreztem, mikor a kórházban orvos-, nővér- és pénzhiányt emlegettek, és egy haldoklót ide-oda irányítgattak…) Jók voltak a vágások, és volt néhány különösen jól beállított jelenet. Tetszett a kamera mozgása, látszott, igényes filmnek szánták. Egyszóval élveztem a Fertőzést.

De a párom! Néhány kiragadott mondat Tőle, ami alapján látható, a szebbik nem miként vélekedett róla: „ugye nem nézzük végig ezt a borzalmat?”; „kikísérsz vécére?” és végül „vajon hány Solariás feleség akar válni ma este”.

Tízes hölgyek a SF tükrében

2007. augusztus. 3. Toptíz-ban. 0 Hozzászólás

A következő, mozifilmes fordulóba delegált hölgyek következnek, természetesen abszolút szubjektív megítélés szerint, pillanatnyi állapotokat tükrözve. Nem teszem első helyre Sigourney-t, egyrészt legyen kicsit izgalmasabb a végső sorrend, másrészt az Alien 4 nagyon színvonaltalan volt. Terminatrixot eleve kizártam a listáról; annyira gyenge volt a T3, hogy a szememben a színészeket is magával húzta a mélybe.

Kiemelném viszont Daryl Hannah-t, aki tökéletesen játszotta el Pris, az android-hölgy szerepét a Blade Runner-ben. 25 pontot osztok néki.

Szintén e filmből jelölöm még Sean Youngot, Rachelt (szintén android), Deckard kedvesét; arisztokratikus játékáért 15 pont a jutalom.

Carrie Fisher múlhatatlan érdemei 15 pontot érnek nálam. Mivel a SW-filmeken másban nem láttam szerepelni (vagy nem emlékszem), ez döntött.

Linda Hamilton: Sarah Connor, avagy ártatlan libából hogyan lesz pszichopata kiborgvadász: 15 pontos mutatvány.

Sigourney Weaver-nek csak 10 pontot osztottam, az Alien 4 ostobaságáért. Ha az A1 és az A3 létezne csak, toronymagasan első lehetne, szvsz az akciófilmes második részben túljátszotta Ellen Ripleyt.

Uma Thurman a Gattacában nyújtottakért 10 pont jutalomban részesül (kívül hideg, belül nem), ahogy Jodie Foster is, a Contact-ból, a mindenét az eszmének feláldozó alak megformálásáért.

A tíz legjobb szájenszfiksön színész. Ahogyan Skip látja.

2007. augusztus. 1. Toptíz-ban. 7 Hozzászólás

Szar helyzetben van David Prowse: mindenki ismeri, és mégse. A pápa és Michael Jackson után talán Darth Vader a legismertebb ember a földön, de az őt megszemélyesítő színész neve az emberiség 99,9 százalékából csak vállvonogatást hoz elő (nekem is a google segítségét kellett kérnem…).

Tehát Prowse kilőve: valószínűleg máig tartó traumát okozott neki, hogy Lucas beburkolta az arcát a fekete műanyag maszkkal, megfosztva fizimiskáját a lájflong bögre-, póló-, és kóláspalack-szerepléstől. Peter Mayhew dettó, őt talpig jakszőrbe bújtatta a jó George, megalkotva Csubakkát.

Igazából bajban vagyok a SF-színész meghatározás értelmezésekor. Amelyik aktor valaha egy picikét is szerepelt egy fantasztikusnak minősíthető filmben az már jöhet? Például Mel Gibson, akit köztudottan nem SF-szereplőként tartunk nyilván? Mivel én így gondolom, ezért Mel kaphat tőlem jó sok pontot, a Jelek-ben nyújtottakért.

Aztán előhozom a konstans „mi a SF?” kérdést is, a K-Pax megemlítésével. Az alkotók ránk bízzák, Prot vajon télleg máshonnan jött, vagy csak szimplán hülye. Jómagam – hogyan is tehetnék másként? – bízom a másikdimenziós megoldásban, tehát Kevin Spacey felkerül a listára.

Jude Law: na ő mindenféle hozzáfűznivaló nélkül zseniális a Gattaca-ban, az eXistenZ-ben és az A.I.-ban.

A jó öreg Harrison Ford: kiskoromban persze és is Han Solo akartam lenni, meg akartam dugni Leiát, le akartam lézerpisztolyozni a birodalmi katonákat. De nem is ezért jelölöm, hanem a Blade Runner-ért; Ridley Scott-nak örökké hálás lehet Harry.

És persze itt leledzik Kalifornia kormányzója is. A Világtörténelem Leginkább Személyre Szabott Szerepe: Schwarzenegger és a Terminátor. A nagy melák bőrszerkóban támad, és lehastalavistáz mindenkit a színről. Bár a harmadik rész sokat ront a megítélésen, az első kettő alapján bőven Svarcié a VLSzSzSz, vele együtt a pontok. Ja, és ne feledkezzünk meg a Predatorról sem, igaz, ott Arni csak a második VLSzSzSz-ét tehette zsebre.

Újabb kérdéses szerep következik: Gandalf. Nomármost a Gyűrűk Ura szerepelhet itt? Ha nem, majd Merras-ék kihúzzák, oszt átszázalékolják a listát, jó munkát. A trilógia erőssége, hogy a karaktereket nagyon jól eltalálták külsőre. Olvasás közben, amikor elénk lép egy szereplő, elképzeljük valahogy. Aztán mikor megnéztem a mozgóképet, bámultam egy nagyot: Gandalf egyenesen az agyamból lépett elő. Igaz, hogy ezért a casting-est vagy a sminkest is dicsérhetném. No mindegy, a végén úgyis átolvasom, oszt legfeljebb nem adok Ian McKellan-nak pontot.

A végére eszembe jutott Shyamalan tuti filmje, a Sebezhetetlen. No nem Bruce „Vérestrikós” Willis odavetett félmosolya tetszett, hanem Samuel Jackson figurája. Annyira jól játszik, hogy elgondolkodtam, be kéne szerezni olyan bőrkabátot meg üvegbotot, amilyen neki van. Csak azt nem tudom, a film SF-nek számít, vagy sem. Megint a döntőbírók mérlegelnek.

Akkor a pontok (másnap):

Mel Gibson: 20 pont

Jude Law: 20 pont

Kevin Spacey: 10 pont

Ian McKellan: 10 pont

Sam Jackson (uh, tegnap kifelejtettem Mace Windut): 10 pont

Arnold Schwarzenegger: 15 pont

Harrison Ford: 15 pont

Képkereső kisködmön

2007. augusztus. 1. Kotyvalék (munkacím)-ban. 1 Hozzászólás

Éppen a gép előtt ültem, és a Főgonoszos bejegyzéshez válogattam képeket. Illetve nem is a válogattam szó a jó, mert úgy kreáltam őket (na jó, Vader kivételével). A filmek ugyanis itt vannak a gépemen, hogy akármikor beléjük nézhessek. Most nem az volt a feladat; hanem jó képkockát kerestem, ami illik a szöveghez. Találtam is ilyeneket, ahogy láthatjátok. Ehhez persze bele kellett kukkantanom minden jelenetbe, hátha ott lapul az Igazi Kép. Mivel is járt ez? Hát újra végignéztem a kedvenc filmjeimet, elk*rva az egész délutánt.

Skip és SF